ELEKTRIZITATEAK ERAGINDAKO LESIOAK
Maniega Dk.
ELEKTRIZITATE MOTA EZBERDINAK:
1-ELEKTRIZITATE INDUSTRIALA ETA ETXEKOA(KORRONTE ALTERNOA)
2-ELEKTRIZITATE ESTATIKOA
3-OINAZTARRIA EDO TXIMISTA(KORRONTE ZUZENA)
ISTRIPU ELEKTRIKOA GERTATZEKO MODU EZBERDINAK
1-POLO BAKARRAREKIN KONTAKTOA
2-EROALE BIREN ARTEAN KOKATZEA
3-ARKU BOLTAIKOA: eroalerekin kontakturik ez.-5000 VOLT. 1 mm-100000 VOLT. 35mm
FISIOPATOLOGIA
•Korrontearen intensitatea
•Korrontearen norabidea
•Kontaktuko denbora
•Maiztasuna edo frekuentzia
•Korronte mota
•Erresistentzia
•Tentsioa
•Beste faktoreak
1-KORRONTEREN INTENSITATEA:
Amperioek hil egiten dute,boltioek erretzen dute.
Korronte alternoari dagokio:
0.4-1.1mA korrontea nabaritzeko.
9 mA unbrala korronte iturria askatzeko.
tetania agertzen da.
80mA-4 A fibrilazio bentrikularraren unbrala.
> 4 A siderazioa: nerbio sistemako zentroen hondamena.
Arnas-bihotzeko geldiketa.
Korronte zuzenari dagokio:
Aipatutako unbralak baino lau aldiz handiagoak.
2-IBILBIDEA(NORABIDEA)
-SARRERA ETA IRTEERA PUNTUEK ADIERAZTEN DUTE-IBILBIDEAN BURMUINA EDO BIHOTZA %60 HIL.-IBILBIDE HORIZONTALA ARRISKUTSUAGO BERTIKALA BAINO
3-DENBORA
-ZENBAT ETA DENBORA GEHIAGO LESIOAK LARRIAGO-TXIMISTAK OSO INDARTSUAK DIRA BAINA DENBORA GUTXIAN.-FIBRILAZIO BENTRIKULARRA AGERTZEN DA T UHINAREKIN BATERA GERTATZEN BADA.
4-MAIZTASUNA:
Korronte alternarako 7000 ziklo/seg da muga.
<7000z/s arriskutsua.
>7000z/s Joule efektuarengatik, efektu termikoa soilik.
5-KORRONTE MOTA:
Korronte alternoa zuzena baino arriskutsua da.
6-ERRESISTENTZIA
-KORRONTE FLUXUARI AURRE EGITEN DION JOERA DA.-ERRESISTENTZIA HANDIAK BEROA ERAGITEN DU-ERRESITENTZIAK:HEZURRA, GANTZA, LARRUAZAL LEHORRA.HANDIALARRUAZAL HEZEA,MUSKULOA.ERTAINANERBIOA,ODOLA,ERRAIAK.TXIKIA-HEZETASUNAK ERRESISTENTZIA GUTXITZEN DU.HORREGATIK URETAN EZ DAGO ERREDURA HANDIRIK, BAINA BAI BIHOTZ GELDIKETA.-LARRUAZAL LEHORRAK BABESTEN DU.-KORRONTE ELEKTRIKOAK BETI ERRESISTENTZIARIK TXIKIENA DUEN BIDETIK
ERRESISTENTZIAREN ERAGINA LESIOAN
EROALEAREKIN KONTAKTOAN DAGOEN TOKIAREN ERRESISITENTZIA TXIKIA BADA, LESIO OROKORRAK HANDIAK ETA LESIO LOKALAK TXIKIAK.
ERRESISTENTZIA HANDIA BADA: LESIO LOKALAK HANDIAK BAINA OROKORRAK APALAGOAK
7-TENTSIOA:
-Boltaje gutxiko korronteak bihotz-arnas geldiketa baina erredura txikia.
-Boltaje handiko korronteak erredura handia baina barruko kalterik ez.
LESIO MEKANISMOAK:
1. ENERGIA ELEKTRIKOA
-Tetania,arritmiak,arnas geldiketa,fibrilazio bentrikul.
2. ENERGIA TERMIKOA
-Ehunen koagulazioa eta nekrosia.Erredurak.
3. TRAUMATISMOAK
-Muskulu uzkurdurengatik.
4. ELEKTROPORAZIOA.
-Korronteak mintz zelularren potentziala aldatzen du,edema zelularra agertuz,eta zelula hil egiten da.
KLINIKA:
ELEKTROTRAUMATISMOA:
Korronte elektrikoak eragiten dituen lesioak.
ELEKTROKUZIOA:
Heriotza, erreala edo itxurazkoa, agertzen denean.
KLINIKA
•OROKORRA:
•BEREHALAKOA
•Elektrokuzio sindromea.
•BERANTIARRA
•LOKALA:
•Buruan
•Bihotzean
•Erraietan
•Larruazalean
•Gorputz adarretan
1.-ELEKTROKUZIO SINDROMEAEzaugarriak: *konortea galtzea
*bihotz-arnas geldiketa*heriotza erreala edo itxurazkoa
Heriotzaren kausak:*siderazioa (zentro bulbarretan)*fibrilazio bentrikularra (ohikoena)*tetanizazioa (arnas muskuluen geldiketa)*koronarioespasmoa*laringoespasmoa.
2.-ALDAKETA OROKOR BERANTIARRAKShock hipobolemikoa edo sekundarioaBiriketako edemaGaruneko edemaGiltzurruneko gutxiegitasun akutua (hemoglobinuria,mioglob.)Erraietako lesioak (pankreatitis nekrohemorragikoa)
ADIERAZPEN LOKALAK:
LARRUAZALEAN:
-ERREDURA ELEKTROTERMIKOAK: Beroa larruazaletik kanpo sortu da, kontaktu zuzenik gabe arko boltaikoan adibidez. Metalizazioak ikusten dira.“Musuaren erredura” tolesturetan
-ERREDURA ELEKTRIKOAK: kontaktua dago. Marka elektrikoak agertzen dira: sarreran (gogorrak) eta irteeran (bigunak eta handiagoak).Haurretan ahoan, kablea zurrupatzeagatik.
BURUAN
Fulgurazioan batez ere.
*Begi lausoak
*Tinpano mintzaren apurketa (gorreria)
*Kraneo hausturak
BIHOTZEAN
*Arritmiak
*Koronarioen nekrosia (eskumakoarena b.e.)
GORPUTZ-ADARRETAN
*Hezur luzeetako hausturak
*Muskuluen nekrosia (sd. Konpartimentala, gangrena gaseosa.
*Rabdomiolisiamioglobinuriagiltzurr.ezintasun akutua.
ELEKTRIZITATEAK ERAGINDAKO LESIOAK: TRATAMENDUA
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
-TRATAMENDU OROKORRAK DU LEHENTASUNA ETA EZ TRATAMENDU LOKALAK
-LITERATURA MEDIKOAN AIPATZEN DIRA HIRU ORDUKO BIHOTZ GELDIALDIAREN ONDORENGO BIZKORKETA ERAGINKORRA.
-BIHOTZ-BIRIKETAKO BIZKORKETAN EZ DA ETSI BEHAR
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
-LESIO ELEKTRIKOA JASAN DUENAK ERRETAKO BATENA BAINO ZAPALDUTAKO BATEN ANTZ HANDIAGOA DU.
-LARRUAZAL NORMALAREN AZPIAN EHUN KALTETU ASKO EGON DAITEKE
-LARRUAZALEKO ERREDUREN KOPURUAK EZ DU BALIO FLUIDOTERAPIAREN KALKULUA EGITEKO
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
ISTRIPUA GERTATU DEN LEKUAN:1-Segurtasuna bermatu:
-Erreskate tadeen segurtasuna-Korrontea moztu-Korronte altuetan kontuz arku boltaikoarekin
2-Aire-bidea, arnasketa eta zirkulazioa.3-Bizkarrezurra babestu4-Lesionatuak asko badira (fulgurazioa): hildako itxura dutenak azkarren5- Benabide bat kanalizatu.Fluidoterapiarekin hasi.6- EKG monitorizatu.Fibrilazioa,asistolia...tratatu.
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
LARRIALDI ZERBITZUTAN:
1-Gaixoaren egoera orokorra aztertu.2-Benabide lodi bat hartu ( zentrala ) 3-EKG bidezko monitorizazio 48 ordutan gutxienez4-Fuidoterapiaren bidez diuresia 70ml/ord baino gehiago, mioglobinuriak eragin ditzakeen kalteak ekiditeko.5-Larruazala 48 ordutan berraztertu.Erredurak tratatu.6-Tetano profilaxia. Hauek beste erredurak baino tetagenikoak baitira.7-Odol eta gernu analisiak egunero, lehenengo 5 egunetan
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
FLUIDOTERAPIA EGOKIA IZAN ARREN (BENA PRESIO ZENTRAL EGOKIA) EZ BADA > 50 ML/ORDUKO DIURESIA LORTZEN MANITOL EDO FUROSEMIDA EMAN BEHAR DA ETA GILTZURRUNEKO EZINTASUN AKUTURIK BALEGO HEMODIALISIA EDO DIALISI PERITONEALA.
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
MIOGLOBINURIA BADAGO:-DIURESIA 1-1,5 ml/kg./ord.-GERNUA ALKALINIZATU MANITOL EDO BIKARBONATOAREKIN
HIPERPOTASEMIA BADAGO:-GLUKOSA HIPERTONIKOA-INTSULINA
LESIO ELEKTRIKOEN TRATAMENDUA
TRATAMENDU LOKALA:-Erredurak txikiak direnean tratamendu kontserbatzailea, erreduren zabalera erabaki arte.-Erredurak zabalak badira desbridaketa azkarra-Fasziotomiak: Noiz?:
-Eko-doppler-Hipoxemia-konpartimentuen presioa neurtuz
-Nekrosektomiak: Zenbat?-ENM (Erresonantzia Nuklear Magnetikoa)-Gammagrafia Tc 99-Itxaron 3-5 egun eta ziurtatu bideragarritasuna, zalantzazkoa erauzi.
TXIMISTAK EDO OINAZTARRIAK
-TXIMISTEK ERAGINDAKO HERIOTZAREN ARRAZOIA BIHOTZ-BIRIKETAKO GELDIALDIA DA.
-BIHOTZ-BIRIKETAKO GELDIALDIRIK EZEAN HILTZEKO ARRISKUA TXIKIA DA
TXIMISTAK EDO OINAZTARRIAK
FISIOPATOLOGIA:-LESIO ELEKTRIKOA: Korronte elektrikoa beroa bihurtzen da eta barruko organoak
errespetatzen ditu.-ZAPALKETAREN ONDORENGO LESIOAK-ERREDURAK-TRAUMATISMOAK-LESIO AKUSTIKOAK-LESIO FOTIKOAK ERRETINAN ETA KRISTALINOAN
TXIMISTAK EDO OINAZTARRIAK
TXIMISTAK HARRAPATUTAKO PAZIENTEAREN EGOERA
1-KOMA, ASISTOLIA ETA ARNAS GELDIALDIA
2-LARRUAZALEKO ERREDURAK, ZUHAITZ TANKERAKO ERREDURAK.
3-TRAUMATISMOAK,HAUSTURAK.
TXIMISTAK EDO OINAZTARRIAK
AZTERKETA FISIKOAN AURKITU DAITEKE:
-ITSUMENA BEHIN-BEHINEKOA EDO IRAUNKORRA-BEGIETAKO LESIOAK-ENTZUMENEKO LESIOAK-BIZKARREZURREKO LESIOAK-NEUMOTORAX ETA ARNASKETA-DISTRESA-ARRITMIAK-HAUSTURAK-RABDOMIOLISIA-OBJETU METALIKOEK SORTUTAKO ERREDURAK -AZALEKO ERREDURAK
TXIMISTAK EDO OINAZTARRIAKTRATAMENDUA:
-ASISTOLIA ETA ARNAS GELDIALDIA TRATATU
-BIHOTZ-BIRIKETAKO BIZKORKETA LUZEA
-ARRITMIAK MONITORIZATU ETA TRATATU
-BENA-BIDEA ETA FLUIDOTERAPIA:-Kontuz biriketako eta burmuineko edemarekin
-ERREDURA AZALEKOAK SENDATU